Globális jelenségek
Vitatkoznék veled Dexion, légyszíves átolvasni néhány AIDS-el (és úgy általában virológiával) kapcslatos oldalt-cikket-könyvet.
Nem részletezem, hisz megígértem, hogy befejezem, de bizony természetes vírus az AIDS, ugyanonnan származik, mint a vérzéses lázak (az afrikai õserdõkbõl egyelõre felderíthetetlen eredettel), nem véletlen a "kinshasai fõút" elnevezés.
Most már tényleg befejezem, igazad van LAM, bocsánat, he-he !
Nem részletezem, hisz megígértem, hogy befejezem, de bizony természetes vírus az AIDS, ugyanonnan származik, mint a vérzéses lázak (az afrikai õserdõkbõl egyelõre felderíthetetlen eredettel), nem véletlen a "kinshasai fõút" elnevezés.
Most már tényleg befejezem, igazad van LAM, bocsánat, he-he !
Látom már az immunológiai-virulógia témaköre is begyûrûzött ide. 
Snowhunter most Te vagy a homogenitás sérülésének az oka, túl jó témát dobtál be. ;-)
De szerintem nem baj, ettõl olyan széleslátókörû ez a fórum,
bizonyítván, hogy minden mindenre kihat.
De hogy ideális helyzet alakuljon ki, ötvözzük a kettõt:
immunulógia-klimatológia.
A 90-es évek elején (biztos emlékeztek néhányan), Új-Mexikóban és Arizonában (késõbb pontszerûen máshol is) felütötte a fejét a hanta vírus. A mortalitási rátája 98%-os volt, köszönhetõen annak hogy egy olyan vírusról van szó, amelyik a tüdõléghólyagok szöveti sejtejeiben (intracelluláris terében), használta fel a gazdasejt biokémiai anyagait, saját szaporodásához. Tulajdonképpen szokásos virusprogram.
De a léghólyagok hajszálereiben járõrözõ makrofágok és T,B limphociták felismerték a bajt. Átdiffundáltak az érfalon, be a sejtbe és a virust felszámolták. Csak közben a diffundáláshoz olyan oldó enzimet használtak, ami a léghólyagokat behálózó finom hajszálerek falait tönkretette és vér nyomult a szövetekbe. Tüdõvizenyõ, tüdõvérzés, embólia amit akartok. A beteg menthetetlen, a szervezet a védekezés közben magát pusztítja el.
A betegség gyorsan terjedt. Az USA fejlett légiközlekedése útján, megjelent a nagyvárosokban is.
Igyekeztek gyorsan megelõzni a bajt és ki is derült, hogy a vírus a félsivatagot lakó, száraz prériken honos ormányos egér beporló fekáliájából kerül az emberi légutakba.
De ember eddig is volt, egér is akkor mitõl most ugrott meg?
Itt jön a klimatológia. Az El-Nino - La Nina jelenségpár fokozott aktivitásának köszönhetõen e területek csapadék mennyisége drasztikusan megnõtt. A sivatagok valósággal kivirágoztak. Több táplálék, több egér, megugró populáció.
Plusz az emberi terjeszkedés, autópályák, üzemek, raktárak az eddig lakatlan területeken. Így több potenciális találkozás a homo sapiens és a rágcsáló között, sokszorosára nõtt az infektálódás.
Az ok már megvolt, a rágcsálokat begyûjtötték, a virust semlegesítõ ellenanyagot kezdték kutatni bennük, de már pánikhelyzetben, amikor hipp-hopp a virus eltûnt. A fertõzések megszûntek. Az ok máig homályos, de az eset talán tanulságos.
A humánpatogének és a homo faj között folymatos "tánc" folyik. Az immunrendszerünk adaptív és tanulékony.Több százezer, talán millió anitgén felismerõ enzim receptorunk van. A vírusok viszont hihetetlen gyorsan változtatják genomjukat. Döntetelen 1:1. Egyes vírusok 90 %-os mortalitása mögött viszont ott a 10 % túlélõ, amelynek oka az ember genetikai háttérben van.
De megváltozik az oikümené, a környezet és ez a változás drasztikus, túl gyors és negatív irányú. Az évmilliók alatt kialakult kényes egyensúly ebben a küzdelmeben könnyen felborul, s egyáltalán nem a mi javunkra. De nem a vírusok hibájából, õk csak gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodnak e változásokhoz.
S azt se feledjük a vírus gazdát keres a szaporodásához és nem a pusztítás a célja.
Snowhunter most Te vagy a homogenitás sérülésének az oka, túl jó témát dobtál be. ;-)De szerintem nem baj, ettõl olyan széleslátókörû ez a fórum,
bizonyítván, hogy minden mindenre kihat.
De hogy ideális helyzet alakuljon ki, ötvözzük a kettõt:
immunulógia-klimatológia.
A 90-es évek elején (biztos emlékeztek néhányan), Új-Mexikóban és Arizonában (késõbb pontszerûen máshol is) felütötte a fejét a hanta vírus. A mortalitási rátája 98%-os volt, köszönhetõen annak hogy egy olyan vírusról van szó, amelyik a tüdõléghólyagok szöveti sejtejeiben (intracelluláris terében), használta fel a gazdasejt biokémiai anyagait, saját szaporodásához. Tulajdonképpen szokásos virusprogram.
De a léghólyagok hajszálereiben járõrözõ makrofágok és T,B limphociták felismerték a bajt. Átdiffundáltak az érfalon, be a sejtbe és a virust felszámolták. Csak közben a diffundáláshoz olyan oldó enzimet használtak, ami a léghólyagokat behálózó finom hajszálerek falait tönkretette és vér nyomult a szövetekbe. Tüdõvizenyõ, tüdõvérzés, embólia amit akartok. A beteg menthetetlen, a szervezet a védekezés közben magát pusztítja el.
A betegség gyorsan terjedt. Az USA fejlett légiközlekedése útján, megjelent a nagyvárosokban is.
Igyekeztek gyorsan megelõzni a bajt és ki is derült, hogy a vírus a félsivatagot lakó, száraz prériken honos ormányos egér beporló fekáliájából kerül az emberi légutakba.
De ember eddig is volt, egér is akkor mitõl most ugrott meg?
Itt jön a klimatológia. Az El-Nino - La Nina jelenségpár fokozott aktivitásának köszönhetõen e területek csapadék mennyisége drasztikusan megnõtt. A sivatagok valósággal kivirágoztak. Több táplálék, több egér, megugró populáció.
Plusz az emberi terjeszkedés, autópályák, üzemek, raktárak az eddig lakatlan területeken. Így több potenciális találkozás a homo sapiens és a rágcsáló között, sokszorosára nõtt az infektálódás.
Az ok már megvolt, a rágcsálokat begyûjtötték, a virust semlegesítõ ellenanyagot kezdték kutatni bennük, de már pánikhelyzetben, amikor hipp-hopp a virus eltûnt. A fertõzések megszûntek. Az ok máig homályos, de az eset talán tanulságos.
A humánpatogének és a homo faj között folymatos "tánc" folyik. Az immunrendszerünk adaptív és tanulékony.Több százezer, talán millió anitgén felismerõ enzim receptorunk van. A vírusok viszont hihetetlen gyorsan változtatják genomjukat. Döntetelen 1:1. Egyes vírusok 90 %-os mortalitása mögött viszont ott a 10 % túlélõ, amelynek oka az ember genetikai háttérben van.
De megváltozik az oikümené, a környezet és ez a változás drasztikus, túl gyors és negatív irányú. Az évmilliók alatt kialakult kényes egyensúly ebben a küzdelmeben könnyen felborul, s egyáltalán nem a mi javunkra. De nem a vírusok hibájából, õk csak gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodnak e változásokhoz.
S azt se feledjük a vírus gazdát keres a szaporodásához és nem a pusztítás a célja.
Nem éghajlatváltozás, de a vírusokhoz kapcsolódik:
Az AIDS-et nem lehet egy lapon emlegetni a többi vírussal három okból sem, ebbõl 2 tény, 1 pletyka, vagy igaz, vagy nem.
A tények:
1. Nem nagyon ismert olyan vírus, ami 40-42 fokos hõmérsékleten elpusztul/komolyan károsodik. A HIV ilyen, a vér 42-43 fokra melegítésével nagyon jól csökken a víruskoncentráció.
Azonban a vírusok általában igen hõ- és hidegtûrõek, pl nátha vírusát pl egyik Holdról visszajött kamerán is kimutatták, pedig ott nem 42 fok volt.
2. Az is ritka, hogy a vírus minden "osztódásnál" (csak újratelmeteti magát) megváltoztatja a külsejét (molekuláris minta). A szervezet ezért sem tud ellenszert termelni, mert nincs állandó minta a HIV vírus felületén.
A pletyka:
A szigeten, ahol elõször jelent meg az AIDS, hirtelen elég sokan eltûntek az ottani kutatóállomásról.
A LEHETSÉGES következtetés:
Az AIDS nem természetes vírus, hanem egy (fél)kész biológia fegyver, amely elszabadult és ellenszer vagy még nem készült hozzá, vagy a készítõ megtartotta magának.
Mégegyszer mondom, számos tulajdonsága miatt kétséges, hogy a természet gyártotta volna az AIDS-et.
A majmos sztori (vannak HIV + majmok és nem halnak bele) pedig vagy igaz, vagy nem.
Az AIDS-et nem lehet egy lapon emlegetni a többi vírussal három okból sem, ebbõl 2 tény, 1 pletyka, vagy igaz, vagy nem.
A tények:
1. Nem nagyon ismert olyan vírus, ami 40-42 fokos hõmérsékleten elpusztul/komolyan károsodik. A HIV ilyen, a vér 42-43 fokra melegítésével nagyon jól csökken a víruskoncentráció.
Azonban a vírusok általában igen hõ- és hidegtûrõek, pl nátha vírusát pl egyik Holdról visszajött kamerán is kimutatták, pedig ott nem 42 fok volt.
2. Az is ritka, hogy a vírus minden "osztódásnál" (csak újratelmeteti magát) megváltoztatja a külsejét (molekuláris minta). A szervezet ezért sem tud ellenszert termelni, mert nincs állandó minta a HIV vírus felületén.
A pletyka:
A szigeten, ahol elõször jelent meg az AIDS, hirtelen elég sokan eltûntek az ottani kutatóállomásról.
A LEHETSÉGES következtetés:
Az AIDS nem természetes vírus, hanem egy (fél)kész biológia fegyver, amely elszabadult és ellenszer vagy még nem készült hozzá, vagy a készítõ megtartotta magának.
Mégegyszer mondom, számos tulajdonsága miatt kétséges, hogy a természet gyártotta volna az AIDS-et.
A majmos sztori (vannak HIV + majmok és nem halnak bele) pedig vagy igaz, vagy nem.
Asszem nálam 1 hónapja nem volt komoly csapadék,elõtte meg december végén január elején lezúdult közel 100 mm(a 45 centis hó ugye a 2 ünnep között, utána az esõ,aztán megint hó),azóta semmi,szal ez a 2 véglet van,vagyis hamarosan megint lesz egy nagy úszás...
Azért világvége hangulat nincs, csupán felvetések.
Ezex52-Nomad:
Az utóbbi idõben részletesen foglalkozom a vírusokkal, így talán megengedtek egy kis kiegészítést.
A madárinfluenza önmagában nem humánkatasztrófa-veszélyes (még a H5N1 emberi változata sem), ám ahogy elõzõ nap is írtam, itt a mutánsaitól kell tartani (szuperinfluenza, ahogy a szuperpestis-t már megalkották a hidegháborúban, itt a termászetes mutanizálódástól lehet tartani), ami az influenza-vírusok (ill. az AIDS óriási módon) erõs jellemzõje.
A vérzéses lázak valóban nagyon agresszívek, ám összeségében két hét feletti a lezajlódásuk, ami veszéles bennük, hogy 7-14 napos lappangás után (mialatt még nem cseppfertõzéssel, közvetlen kapcsolattal, ill. vérrel fertõznek) törnek ki, és rettenetes halált hozva.
Az Ebolának a Zaire változata a 90%-os letalítású, a Szudánnak 70%, a Marburgnak 40% körüli...
Ezeknél az influenzához hasonlító (annak ez az "erénye") cseppfertõzéses terjedése a komoly katasztrófaveszély, ahogy a 80-as évekbe usába behurcolt máig kérdéses cseppfertõzésés ebolacsaládú vírus (Ebola Reston-nak elnevezve), ennek óriási szerencséje volt, hogy emberre csak meghüléses tüneteket produlált (a kísérleti majmokat ijesztõen gyorsan kivégezve) szórványosan, emberre nem volt veszélyes.
Tehát az Ebola zaire és reston keveredése hozna nagy "aratást".
Eme dolgok kizárólag a technológiai fejlõdésünk okán lehetnek komoly gondok, órák alatt körberepülhetik a golyóbist...
Ezzel befejezem a "mellékest", hisz nincs kapcsolata az éghajlatváltozással, csak annak esetleges antropogén kiváltó okaival van közvetlen kapcsolata
Ezex52-Nomad:
Az utóbbi idõben részletesen foglalkozom a vírusokkal, így talán megengedtek egy kis kiegészítést.
A madárinfluenza önmagában nem humánkatasztrófa-veszélyes (még a H5N1 emberi változata sem), ám ahogy elõzõ nap is írtam, itt a mutánsaitól kell tartani (szuperinfluenza, ahogy a szuperpestis-t már megalkották a hidegháborúban, itt a termászetes mutanizálódástól lehet tartani), ami az influenza-vírusok (ill. az AIDS óriási módon) erõs jellemzõje.
A vérzéses lázak valóban nagyon agresszívek, ám összeségében két hét feletti a lezajlódásuk, ami veszéles bennük, hogy 7-14 napos lappangás után (mialatt még nem cseppfertõzéssel, közvetlen kapcsolattal, ill. vérrel fertõznek) törnek ki, és rettenetes halált hozva.
Az Ebolának a Zaire változata a 90%-os letalítású, a Szudánnak 70%, a Marburgnak 40% körüli...
Ezeknél az influenzához hasonlító (annak ez az "erénye") cseppfertõzéses terjedése a komoly katasztrófaveszély, ahogy a 80-as évekbe usába behurcolt máig kérdéses cseppfertõzésés ebolacsaládú vírus (Ebola Reston-nak elnevezve), ennek óriási szerencséje volt, hogy emberre csak meghüléses tüneteket produlált (a kísérleti majmokat ijesztõen gyorsan kivégezve) szórványosan, emberre nem volt veszélyes.
Tehát az Ebola zaire és reston keveredése hozna nagy "aratást".
Eme dolgok kizárólag a technológiai fejlõdésünk okán lehetnek komoly gondok, órák alatt körberepülhetik a golyóbist...
Ezzel befejezem a "mellékest", hisz nincs kapcsolata az éghajlatváltozással, csak annak esetleges antropogén kiváltó okaival van közvetlen kapcsolata
ezex52, a Spanyolnátha egy madárinfluenza egyik változatábólmutálódott. A mostanitól is azért félnek, mert már csak két mutáció válassza el attól, hogy egy emberre veszélyes törzsé alakuljon át. Ez WHO Info! Valóban. A madárinfluenzától - H5N-es törzsebben nem vagyok 100%-ig biztos - nem kell tartani, hanem azoknak a változataitól. A H5N1 jelenleg állatról emberre terjed, a fertõzöttek közel 60-70% belehal. Mintául, az Ebola fertõzöttek 90% hal meg, így elképzelhetõ, mennyire veszélyes már ez a tözs is. Amennyiben a H5N1 egy olyan törzsé alakul át, amely emberrõl-emberre terjed, itt a pandémia, a világjárvány.
Egy kutatóorvos, aki többek között az Ebola, Marburg, és hasonló vírusokkal dolgozott, leírta, hogy a vírus rendkívül agresszív, a fertõzött emberekkel 2-3 nap alatt végez.
A Klímaváltozás lehetõvé teszi, hogy a fertõzéseket terjesztõ rovarok és állatok- amelyek nem voltsk honosak egy adott területen - megjelenjenek. Bele kell gondolni, hogy egy felmelegedõ Európai éghajlat esetén milyen egzotikus, európai orvos számára ismeretlen betegségek jelenhetnek meg.
Sajnos, a Klímaváltozás által okozott katasztrófák sokkal komplexebbek. Minden napi életünket sokkal jobban befolyásolja, mint az elképzelni tudnánk. Erre jó a VAHAVA, amikor összeülnek szakértõk, és végig gondolják, bizonyos változások milyen újabb változást eredményez.
Bocs a hosszúra sikeredett beírásért...
Egy kutatóorvos, aki többek között az Ebola, Marburg, és hasonló vírusokkal dolgozott, leírta, hogy a vírus rendkívül agresszív, a fertõzött emberekkel 2-3 nap alatt végez.
A Klímaváltozás lehetõvé teszi, hogy a fertõzéseket terjesztõ rovarok és állatok- amelyek nem voltsk honosak egy adott területen - megjelenjenek. Bele kell gondolni, hogy egy felmelegedõ Európai éghajlat esetén milyen egzotikus, európai orvos számára ismeretlen betegségek jelenhetnek meg.
Sajnos, a Klímaváltozás által okozott katasztrófák sokkal komplexebbek. Minden napi életünket sokkal jobban befolyásolja, mint az elképzelni tudnánk. Erre jó a VAHAVA, amikor összeülnek szakértõk, és végig gondolják, bizonyos változások milyen újabb változást eredményez.
Bocs a hosszúra sikeredett beírásért...
ezex52, a Spanyolnátha egy madárinfluenza egyik változatábólmutálódott. A mostanitól is azért félnek, mert már csak két mutáció válassza el attól, hogy egy emberre veszélyes törzsé alakuljon át. (
Hát egy kicsit tényleg világvége-hangulat lett itt. A magam részérõl azért még felkelek reggelente, ezzel csak azt akartam mondani, hogy van az emberiség fejlõdése során egy-két magas labda, mint pl. vírusok és idõjárás.
ugyanez várható az antarktiszi jég olvadásával. ki tudja hány ismeretlen vírus vagy baktérium faj van a jég alatt, ami most felszínre kerül?
amúgy a madárinfluenza nem jelent komolyabb veszélyt az emberiségre. akinek egészséges az immunrendszere, és megfelelõ kezelést kap, annak nem kell félnie. csak ezt is felfújja a média...
amúgy a madárinfluenza nem jelent komolyabb veszélyt az emberiségre. akinek egészséges az immunrendszere, és megfelelõ kezelést kap, annak nem kell félnie. csak ezt is felfújja a média...
Errõl beszélek Cauchy, ámbátor nem tudatos temészeti reflexként foghatók fel ezek a dolgok.
Kenya: Bizony, az õserdõk megnyitása többek között (csak a civilizációt fenygetõket említve) már egy AIDS-el és vérzéses lázak megjelenésével válaszolt, mi a következõ ?
Cseppfertõzéses vérzéses láz vírusa (hurr...), avagy pl. a régóta "várt" szuperinfluenza (a madárinfluenza H5N1-e csak felvezetés) vírus civilizációs gyors tarolása ?
Najó, ez már más tészta.
Kenya: Bizony, az õserdõk megnyitása többek között (csak a civilizációt fenygetõket említve) már egy AIDS-el és vérzéses lázak megjelenésével válaszolt, mi a következõ ?
Cseppfertõzéses vérzéses láz vírusa (hurr...), avagy pl. a régóta "várt" szuperinfluenza (a madárinfluenza H5N1-e csak felvezetés) vírus civilizációs gyors tarolása ?
Najó, ez már más tészta.
Snowhunter: egyszer hallottam egy virológus fejtegetéseit, miszerint a dzsungelek mélyén több száz AIDS-hez hasonló súlyosságú betegséget okozni képes vírus rejtõzik, olyan helyeken, amit eddig szerencsére nem bolygattak meg. Mindig mindent meg akarunk úszni, minden betegséget le akarunk gyõzni, de egyre világosabbá válik, hogy nem lehet. Valahol fizetni fogunk és nagyon úgy tûnik, nem választhatjuk meg, hogyan. Bocs az OFF-ért.
Kenya: igen, nem nagyon vagyok itthon 7-8 elõtt.
Snowhunter: az emberi szemszögbõl nézve katasztrofálisnak látott dolgok globálisan sokszor csak egy védekezõ-mechanizmust takarnak (vírusok, háborúk), esetleg egy kiegyenlítõdési esemény (földrengés, földcsuszamlás)
Csak a végtelenségig nagyképû emberiség tudja felfogni ezeket a saját maga ellen irányuló gonosz természet fortélyainak.
Snowhunter: az emberi szemszögbõl nézve katasztrofálisnak látott dolgok globálisan sokszor csak egy védekezõ-mechanizmust takarnak (vírusok, háborúk), esetleg egy kiegyenlítõdési esemény (földrengés, földcsuszamlás)
Csak a végtelenségig nagyképû emberiség tudja felfogni ezeket a saját maga ellen irányuló gonosz természet fortélyainak.
Van benne valami Cauchy, pl. íme egy mellékvágány, hisz nem meteorológiai vonatkozás, ám elgondolkodtató, és mi szempontunkból sajnálatos vonatkozás:
Bejöhetnek majd a képbe a civilizációnk által igazán veszélyessé vált betegségek, az új és új vírusok (pl. szuperinfluenza, a vérzéses lázak még "várakozó álláspontjai"), a középkori fekete halál után, afféle természet által felfogható kompenzációs dologként.
Bejöhetnek majd a képbe a civilizációnk által igazán veszélyessé vált betegségek, az új és új vírusok (pl. szuperinfluenza, a vérzéses lázak még "várakozó álláspontjai"), a középkori fekete halál után, afféle természet által felfogható kompenzációs dologként.
Noli: megvettem a Természet Világát. Nagyon jó, köszönöm a tippet. Egyébként van egy csomó érdekes cikk ezen kívül is benne. Többek között éppen a csalásokról. Milyen érdekes, nem?
Szia Cauchy! Rég voltál errefelé!
Szia Cauchy! Rég voltál errefelé!
Abba is érdemes belegondolni, hogy az ember a földön annak történetének hány százalékában volt jelen. Nem kizárt, hogy maga az emberi fejlõdés nem kívánatos folyamat a Föld fejlõdésében, pl felfoghatjuk valami rákszerû hirtelen populációnövekedésként egy ránézve kártékony fajnak, és maga a bolygó tesz róla, hogy ne álljon túl sokáig fenn ez az állapot.
"Növekszik a Föld albedója" címû cikkhez csak annyit, hogy ezt a növekvõ kisugárzást az állandó felhõzet területének növekedése okozza, amit pedig a levegõ páratartalom növekedése vált ki. a vizgõz pedig az egyik legerõsebb üvegházhatáskeltõ gáz, a CO2-nél sokszor erõsebb. A levegõ páratartalmának növekedése, meg a melegedõ tengerfelszín párolgásának tudható be. Így éghajlatunk egyre csapadékosabbá válik, és egyre kevesebb napfény éri a földet...
kenya: No igen, vannak problémák a hivatalos tudósok körül is, csak az érdeklõdõk közül hányan veszik a fáradságot, hogy egy adott információt esetleg több forrásból ellenõrizzenek? Fõleg, ha esetleg egyeseket más-más érdekcsoportok pénzelnek (bár ez fõként az orvosi-gyógyszerészeti kutatásokra igaz), ugyanabból az alapból teljesen más végeredményt is kihozhat a kutató, attól függõen, mire "szerzõdött". Ráadásul amíg az emberek 99%-a nem érti, nem látja át még alapszinten sem azokat a folyamatokat, amik a körülötte lévõ világot mozgatják, addig könnyû elhitetni, hogy a tudomány csak öncélú "hobbi" ...
Más: az ehavi Természet Világában van egy jó kis cikk: Bujtor László: Távolodó hasadékvölgyek és metánszivárgások
egzotikus világa (sajnos online nem elérhetõ), érdekes dolgot ír le. A nevezett mélytengeri kemoszintézissel élõ közösségek a földtörténet során amolyan mentsvárakként mûködhettek egyes kihalási eseményekkor, még akkor is, amikor a felszínen, annak közelében nem volt képes fennmaradni az élet a külsõ körülmények miatt. Érdemes elolvasni a cikket!
Más: az ehavi Természet Világában van egy jó kis cikk: Bujtor László: Távolodó hasadékvölgyek és metánszivárgások
egzotikus világa (sajnos online nem elérhetõ), érdekes dolgot ír le. A nevezett mélytengeri kemoszintézissel élõ közösségek a földtörténet során amolyan mentsvárakként mûködhettek egyes kihalási eseményekkor, még akkor is, amikor a felszínen, annak közelében nem volt képes fennmaradni az élet a külsõ körülmények miatt. Érdemes elolvasni a cikket!
Noli: teljesen igazad van. Azért is írtam, hogyle kellene szállnunk a magas lóról, mi is része vagyunk a bioszférának, ráadásul pont az a része, aki aztán igazán befolyásolja a természetes környezetet. Azzal amit írtam, csak arra akartam utalni, hogy ha az emberek túl sokat hallják azt a mondatot, hogy "a tudomány mai állása szerint ....", akkor elõbb-utóbb legyinteni fognak. Arról nem beszélve, hogy az emberek egy része nem tekinti pártatlannak a tudományt és annak egyes képviselõit. Valljuk be, néha nem is alaptalanul. Idõrõl idõre felbukkannak hírek, mi szerint ilyen és ilyen hivatalok, szervek, stb. el akartak tussolni valamit, lefizették ezt vagy azt. A legutóbbi botrány éppen a NASA-nal tört ki, pont az éghajlatváltozás témájához kapcsolódóan. Én nem vállalkoznék rá, hogy kibogozzam, ki, mit és miért mond vagy mondott. Én azt tudom, mindettõl függetlenül igyekszem úgy nevelni a gyerekeimet, hogy maximálisan becsüljék meg a Természetet, tanulják meg tisztelni azt az elképesztõen bonyolult önszabályozó rendszert, amely ugyanolyan pontosan mûködik mind az egyén, mind pedig a bioszféra szintjén. Én a magam részérõl nem tudok csodálat nélkül tekinteni ezekre a dolgokra, akár a hurrikánokra, mint természetes "légkondícionálóra", akár mondjuk egy gyermek születésére gondolok.
kenya: Persze, de a lényeg szerintem azon van az ilyen újsághírekkel, hogy az átlagembert elterelik az álatala is megváltoztatni való dolgokról. Ha sok olyat olvasol, hogy így a termlszetes folyamatok, úgy az erdõk meg a tengerek, akkor egy idõ után azt fogod mondani: tojok én a környezetvédelemre, amikor úgysem rajtam fog múlni!
Pedig sokkal inkább kellene tudatosítani azt az emberi eredetû káros hatást, amit igenis személyre lebontva lehet csak globálisan megoldani. Értem ezalatt, hogy nem járni mindenhova autóval, stb. Persze ezek idealista eszmék. És ahogy az emberek egyre kevésbé érzik a saját szerepüket fontosnak a világban (vagy egy országban, egy kisebb közösségben), úgy ennek egyre csekélyebb is az esélye. Egy lazacnak valóban nincs esélye feljutni az árral szemben úszva az ívóhelyre, de ha sokan nekilátnak, néhánynak bizony sikerül - és nálunk is ez (is) jelenti a túlélés titkát.
Nyomorult Wegenert pedig pont azért gúnyolták, mert nem volt geológus, így nem hitte senki, hogy beleláthat olyan rendszerbe, ami nem a szakterülete. Talán belõle példát emelve lehetünk mi, amatõrök is reménnyel teltek, hogy esetleg mégis hisznek majd nekünk s talán még idõben.
Pedig sokkal inkább kellene tudatosítani azt az emberi eredetû káros hatást, amit igenis személyre lebontva lehet csak globálisan megoldani. Értem ezalatt, hogy nem járni mindenhova autóval, stb. Persze ezek idealista eszmék. És ahogy az emberek egyre kevésbé érzik a saját szerepüket fontosnak a világban (vagy egy országban, egy kisebb közösségben), úgy ennek egyre csekélyebb is az esélye. Egy lazacnak valóban nincs esélye feljutni az árral szemben úszva az ívóhelyre, de ha sokan nekilátnak, néhánynak bizony sikerül - és nálunk is ez (is) jelenti a túlélés titkát.
Nyomorult Wegenert pedig pont azért gúnyolták, mert nem volt geológus, így nem hitte senki, hogy beleláthat olyan rendszerbe, ami nem a szakterülete. Talán belõle példát emelve lehetünk mi, amatõrök is reménnyel teltek, hogy esetleg mégis hisznek majd nekünk s talán még idõben.
Kenya: Alfred Wegener volt az, aki ("amatõr" geológusként, hiszen elsõsorban meteorológus volt!) felismerte a partvonalak illeszkedését, és több más tényezõt, ami az egykori összetartozásukat bizonyítja.
Noli: van egy olyan mondat, ami megadja a tudósoknak is a visszavonulás lehetõségét, egy afféle Jolly-Joker ami így hangzik: "...a tudomány mai állása szerint...." Ez tulajdonképpen teljesen érthetõ is, hiszen éppen a tudomány az, ahol minden nagyon gyorsan változik, hihetetlenül naprakésznek kell lenni. Elméletek, nézõpontok "harcolnak" egymással, látszólag mindegyiknek igaza is van. Sokszor volt olyan, amikor szó szerint kiröhögtek egy tudóst az elméletéért és lám, neki lett igaza. Itt van pl. a lemeztektonika elmélete: Valakinek feltûnt (Usrin segítség, nem jut eszembe a neve!) hogy Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partja pontosan összeillik. Elõször kigúnyolták, aztán kiderült, neki van igaza. Én a magam részérõl az éghajlatváltozás témakörében fel vagyok készülve jónéhány meglepetésre, néhány olyan tényezõre, ami még ezután fog kiderülni és valamerre elbillenti a mérleg nyelvét. Pontosan azért, mert rendkívül sokismeretlenes egyenletrõl van szó. Alapvetõen persze jó lenne, ha a humán faj leszállna a magas lóról és tudomásul venné, hogy õ is része a bioszférának, bármennyire is szeretnénk kivonni magunkat ezalól.
Nola: több, mint valószínû, hogy LAM-nak igaza van, rövid jellemzésed tényleg a Larix decidua-ra utal. Kevesen ismerik, hiszen hazánkban csak a Vend-vidéken fordulnak elõ terjedelmesebb (ültetett) állományai. Persze díszfaként több helyen felbukkan.
Pár éve az egyik Vágó-adásban (Legyen ön is milliomos) egy eladdig magabiztosan menetelõ játékos megkapta ezt a kérdést (azazhogy a 4 felsorolt fenyõféle közül melyik lombhullató?) azt hiszem 1.5 millió ft-ért. Kikért 2 segítséget, telefonon mondták meg neki a jó választ..
Szóval mehetsz a 3 millásra, de a közönség már nem segíthet !
Pár éve az egyik Vágó-adásban (Legyen ön is milliomos) egy eladdig magabiztosan menetelõ játékos megkapta ezt a kérdést (azazhogy a 4 felsorolt fenyõféle közül melyik lombhullató?) azt hiszem 1.5 millió ft-ért. Kikért 2 segítséget, telefonon mondták meg neki a jó választ..
Szóval mehetsz a 3 millásra, de a közönség már nem segíthet !
Errõl a lenti cikkrõl az jut eszembe, hogy volt valamikor olyan "hit" is divatban, hogy ne tartsunk szobanövényeket, mert elszívják az oxigént a lakásban az ember elõl, míg az ember alszik. :-(
Kinek érdeke az, hogy a valós, emberileg változtatható dolgok helyett ráfogjon mindent a Természetre?...
Kinek érdeke az, hogy a valós, emberileg változtatható dolgok helyett ráfogjon mindent a Természetre?...
Kár hogy a metán a légkörben feljebb található. Ha lejjebb lenne, nem is éreznénk, hogy meleg van. Mi is betépnénk tõle. :-DDD
Azért jó tudni, hogy már a toxikológusok is érdeklõdnek az éghajlatváltozás iránt! :-)
LAM: ezt nem mondod komolyan! :-DDD Ilyet! Betéptek a metántól? És a partiõrség radarjai? Azok is?
Nola, Kenya:Az utalt Bermudás cikk is a hirtelen nagy mennyiségû metán felszabadulást tette felelõssé. De a következtetésük egészen sajátos volt.
Szerintük a kilépû nagy mennyiségû gáz egyszerûen elkábította a hajósokat! Beszívták/tak!
Ezért tûntek el..
Gondolom az automatikus navigációs eszközök is gázmámorban fetrengtek...;-)
Szerintük a kilépû nagy mennyiségû gáz egyszerûen elkábította a hajósokat!
Beszívták/tak! Ezért tûntek el..
Gondolom az automatikus navigációs eszközök is gázmámorban fetrengtek...;-)
"pezsegõs víz"? Jó neve van. Bár ha már pezseg, nem baj, ha COOH-t is tartalmaz. :-)
Egyébként a fórum témájánál maradva, többen valóban a permafrost-ból esetleg kiszabaduló metánt tartják az egyik legnagyobb veszélynek. Valóban eléggé felgyorsíthatná a folyamatot. Pozitív visszacsatolásból pedig van több is. Egyébként ami személy szerint engem mindig lenyûgöz, az a rendszer hihetetlenül komplex volta és az, hogy bármilyen változás hány és hány helyen idézhet elõ további, valamilyen irányú változást. Ha még a pillangó-effektust is hozzávesszük, valóban hátborzongató lehet a végeredmény.
Egyébként a fórum témájánál maradva, többen valóban a permafrost-ból esetleg kiszabaduló metánt tartják az egyik legnagyobb veszélynek. Valóban eléggé felgyorsíthatná a folyamatot. Pozitív visszacsatolásból pedig van több is. Egyébként ami személy szerint engem mindig lenyûgöz, az a rendszer hihetetlenül komplex volta és az, hogy bármilyen változás hány és hány helyen idézhet elõ további, valamilyen irányú változást. Ha még a pillangó-effektust is hozzávesszük, valóban hátborzongató lehet a végeredmény.
kenya: én is láttam valami hasonló filmet mostanában, ott "pezsegõs vízként" említették.
Nola: bocs hogy beleszólok, én a Bermuda-sztori egy verzióját ismerem. Nemrég volt egy film róla, miszerint a Bermudák körül a tengerfenékrõl helyenként erõs metán-gázbuborék feláramlást észleltek. Az volt az elmélet, hogy ez a jelenség közrejátszhat hajók eltûnésében, csökkentve a felhajtóerõt, amely ezen jármûveket a víz felszínén tartja ugye. Kísérleteket is végeztek ezirányban, azonban ezek éppen ellenkezõ eredménnyel zárultak. Nemhogy csökkent volna a felhajtóerõ, éppenhogy növekedett. Ez tehát nem lehetett okozója a hajók nyomtalan eltûnésének. NEkem ez volt az asszociációm a Bermuda-háromszög és a metán kapcsolatáról.
LAM: a jövõbeni képeimrõl Jaurinumtól többet megtudhatsz, e-mailben biztos megírja, ha rákérdezel.
Nola:A metánszint emelkedéses hõcsapda ugyan csúnya ügy lenne, de ez már megint csak egyoldalú közelítése a dolgoknak.
Az algák gondolom lebontási termékeik révén keverednek ide. Bár ebben egy algász kompetensebb.
Ugyan, nem látom az összefüggést a jõvõbeni szép képek esélye és a munkahelyed között, de ettõl még kivi vagyok a következõ képekre is!
Nem akarván elvenni Jaurinum kenyerét, de a plasztikus leírás alapján, gondolom egy európai vörösfenyõrõl lehet szó...:-)
Az algák gondolom lebontási termékeik révén keverednek ide. Bár ebben egy algász kompetensebb.
Ugyan, nem látom az összefüggést a jõvõbeni szép képek esélye és a munkahelyed között, de ettõl még kivi vagyok a következõ képekre is!
Nem akarván elvenni Jaurinum kenyerét, de a plasztikus leírás alapján, gondolom egy európai vörösfenyõrõl lehet szó...:-)
LAM: köszönöm, ha visszamegyek augusztusban dolgozni majd akkor lesznek igazán szép képek is!
Akkor azért nem találtam sok mindent, mert én a metán-hidridre emlékeztem és azt kerestem.
A filmben nem volt szó alternatív energiaforrásról, ott kimondottan a globális felmelegedéssel hozták kapcsolatba, meg az algákról esett még szó benne. Olyasmire emlékszem hogy antarktiszi jégmintavétellel kimutatták, hogy a föld történetében többször elõfodult már, hogy emelkedett átlaghõmérséklet és õk ezt azzal próbálták magyarázni, hogy nagyobb mennyiségû metán szabadult fel egyszerre az óceánok mélyérõl. Akkor nem volt még környezetszennyezés, azért kerestek valami lehetséges magyarázatot a melegedésre és lyukadtak ki a metánhidrátnál. Aztán hogy az algák hogyan keveredtek bele a dologba, arra már tényleg nem emlékszem.
Sajnos a Bermuda -háromszögeset nem tudom megnyitni egyik böngészõmmel sem, de el tudom képzelni mi lehet benne.
Jaurinum: ha kitavaszodik csinálok egy nagyon szép, lombhullató fenyõfélérõl képet, az is a tónál van. Most ugyan kopasz, de így is szép formája van, a többi fenyõ fölé magasodik. Ha kihajt nagyon élénk zöld a levele és szinte selymes tapintású. Õsszel besárgul, majd vörösödik, aztán rozsdabarnán lehullanak a levelei.
Neked biztos tetszene!
Akkor azért nem találtam sok mindent, mert én a metán-hidridre emlékeztem és azt kerestem.
A filmben nem volt szó alternatív energiaforrásról, ott kimondottan a globális felmelegedéssel hozták kapcsolatba, meg az algákról esett még szó benne. Olyasmire emlékszem hogy antarktiszi jégmintavétellel kimutatták, hogy a föld történetében többször elõfodult már, hogy emelkedett átlaghõmérséklet és õk ezt azzal próbálták magyarázni, hogy nagyobb mennyiségû metán szabadult fel egyszerre az óceánok mélyérõl. Akkor nem volt még környezetszennyezés, azért kerestek valami lehetséges magyarázatot a melegedésre és lyukadtak ki a metánhidrátnál. Aztán hogy az algák hogyan keveredtek bele a dologba, arra már tényleg nem emlékszem.
Sajnos a Bermuda -háromszögeset nem tudom megnyitni egyik böngészõmmel sem, de el tudom képzelni mi lehet benne.
Jaurinum: ha kitavaszodik csinálok egy nagyon szép, lombhullató fenyõfélérõl képet, az is a tónál van. Most ugyan kopasz, de így is szép formája van, a többi fenyõ fölé magasodik. Ha kihajt nagyon élénk zöld a levele és szinte selymes tapintású. Õsszel besárgul, majd vörösödik, aztán rozsdabarnán lehullanak a levelei.
Neked biztos tetszene!
Érdemtelenül Lam ?
Ugyan már, párját ritkítóan érdekes, objektív és tanulságos írásokat "követsz el", minden elismerésem.
Kár, hogy olvasni is alig van idõm.
Ugyan már, párját ritkítóan érdekes, objektív és tanulságos írásokat "követsz el", minden elismerésem.
Kár, hogy olvasni is alig van idõm.
Szia Nola!
Valóban halottam (pontosabban a Földtani Kutatást forgatva bukkantam rá egyszer) már ezekrõl a gázhidrátokról, és a szóban forgó metán-hidrátról!
A 70-es évek óta (olajár-robbanás) foglakoznak velük behatóbban. Persze a vegyészek (és az asztrokémia!) már régen ismerik az illékony gázok hidratált állapotát.
Nagy nyomás, alacsony hõmérséklet, vizes (hidratált, mint a babaápolóknál :-) környezet és megvan a gázhidrátunk.
Pontosan a mélytengeri környezet, óceánfenék, az örök jég, csúnyaszóval a permafrost (pl. Szibériai fagyott altalajú helyek) területei alkalmasak erre.
Speciális keletkezési körülményeik miatt valóban elég érzékenyek, ahogy írod instabilak. Egyszerûen elvesztik a gáztartalmukat.
A drasztikusan fogyó (azért egészségesen kételkedjünk) CH-k kiváltására akarják õket alkalmazni. Gõzerõvel kutatják a felhasználhatóság körülményeit. Az oroszoknál már fejtik és erõmûben égetik is.
De hát a metán oxigénes égetésekor megint mi keletkezik?
CO2 és vízgõz. Ezek pedig üvegházgázok. Fából vas karika.
Emellett pedig mûrevaló fejtésük se egyszerû eset.
De a metánhidrát keresõszó alatt azért elég sok mindent ad majd fel a gugli.
A legjobb a Bermuda-háromszöges..nem lövöm le a poént!
Amúgy tegnap már írtam - szerintem eltûnt az észlelések tengerében - hogy szépek a képeid. Fõleg a naplementések!
És szívesen..
Jaurinum, Nomad:Érdemtelenül tisztelnek meg Uraim,de köszönöm!
Valóban halottam (pontosabban a Földtani Kutatást forgatva bukkantam rá egyszer) már ezekrõl a gázhidrátokról, és a szóban forgó metán-hidrátról!
A 70-es évek óta (olajár-robbanás) foglakoznak velük behatóbban. Persze a vegyészek (és az asztrokémia!) már régen ismerik az illékony gázok hidratált állapotát.
Nagy nyomás, alacsony hõmérséklet, vizes (hidratált, mint a babaápolóknál :-) környezet és megvan a gázhidrátunk.
Pontosan a mélytengeri környezet, óceánfenék, az örök jég, csúnyaszóval a permafrost (pl. Szibériai fagyott altalajú helyek) területei alkalmasak erre.
Speciális keletkezési körülményeik miatt valóban elég érzékenyek, ahogy írod instabilak. Egyszerûen elvesztik a gáztartalmukat.
A drasztikusan fogyó (azért egészségesen kételkedjünk) CH-k kiváltására akarják õket alkalmazni. Gõzerõvel kutatják a felhasználhatóság körülményeit. Az oroszoknál már fejtik és erõmûben égetik is.
De hát a metán oxigénes égetésekor megint mi keletkezik?
CO2 és vízgõz. Ezek pedig üvegházgázok. Fából vas karika.
Emellett pedig mûrevaló fejtésük se egyszerû eset.
De a metánhidrát keresõszó alatt azért elég sok mindent ad majd fel a gugli.
A legjobb a Bermuda-háromszöges..nem lövöm le a poént!
Amúgy tegnap már írtam - szerintem eltûnt az észlelések tengerében - hogy szépek a képeid. Fõleg a naplementések!
És szívesen..
Jaurinum, Nomad:Érdemtelenül tisztelnek meg Uraim,de köszönöm!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 40. sorozata
MetNet | 2024-05-03 15:08
Szabályzat